Hajrá, Oroszország!

Hiába fogadta meg Grant, hogy bevodkázik Abramovics dácsáján, nem nyert a csapata. Nem nyert, mert Terry eltanyált pályafutása legfontosabb pillanatában és Anelka csak emlékezni jött a 10 évvel ezelőtti góljára, élete első nemzetközi találatára. De ez a Moszkva már nem az a Moszkva.
Mondjuk, komoly orosz ember nem törödik ezekben a napokban focival, Ovecskin egészségére iszik inkább. Ezért kellett a laktanyákból összeszedni a kiskatonákat, hogy legalább úgy tűnjön, mintha. Ha már így esett, rögtön mezt is cseréltek a Manchester-szurkolókkal, és ezért az angolok gazdagabbak lettek egy tányérsapkával, a kiskatonák tíz év szigorítottal, biznisz az biznisz. Pedig Moszkva mindent megtett a foci népszerűsítéséért, a Vörös teret is beáldozta, pont úgy nézett ki a győzelmi felvonulások terepe, mint egy részeg Szpartak-szurkoló álmában: füves pálya a közepén, palánknak megteszi a Kreml, tribünnek jó lesz a Mauzóleum.

Hajrá Oroszország!

(Az oroszorszag.blog.hu szerzőinek ez az első bejegyzése a blogon! Nagy szpasziba nekik! Ha minden jól megy, akkor rendszeresen publikálnak itt. - magyarip)

Drága galambocskáim, én bizony nagyra tartom idegen országból hívott kapitányunkat, levett usankával hajolok meg előtte, de tegnapi húzása nem volt szép. Látszik, hogy egyszerű zsoldos ő, akkor is ha, nagyszerű zsoldos. Azonban kebelében nem orosz szív lüktet, ki tudja hol vezetett bankszámlája fontosabb neki, mint Oroszország Anyácska.

Azt mondta, hogy nagyon kellene, hogy még az Eb előtt megkössék vele az új kaptiányi szerződését. Szerinte rosszabbul megy majd a csapatnak, ha őt bizonytalanságban hagyják. Hogy majd az összes meccs után arról kérdezik az újságírók, hogy mi lesz vele, és így nem lehet a meccsekre koncentrálni.

A holland kapitány jó szakember, mindenki tudja. De én azt mondom, hogy nem az új szerződése miatt kellene nyavalyognia. Sokkal jobb lenne, ha ehelyett azt mondanák neki: "Ej, te hollandus, ha nem jutunk túl a csoportkörön, akkor megkorbácsolunk a Vörös téren, és a hátadből felfreccsenő véres húscafatok színezik (neve után megfelelőre) a helyet."

Drága galambocskáim, amikor a langyos napocska végigsimította vodkát párálló pórusainkat ma hajnalban, akkor letettem a poharat. Szerda este óta tartó mámorunkra igaz a szó: "diadalittas".

Ahogy megjósoltuk - bár teljes szívünkkel hinni alig mertük - a Zenit elhozta Szentpétervárra az UEFA-kupát. Az orosz labdarugást nem lehet többé fitymálni, bizony a közelgő Eb egyik legnagyobb esélyese az orosz válogatott.

Most kicsinyt aludnánk, hogy álmunkában ott lehessünk a manchasteri gyepen, és három csókot lehelhessünk Pogrebnyak rózsás orcájára. Ha pedig felkelünk, tudni fogjuk, hogy a valóság még az álomnál is szebb.

Drága galambocskáim, úgy megaláztuk a németeket saját nyomorult földjükön, mint utoljára 1945-ben. Lánctalpasaink helyett most Pogrebnyak harcolt, a Sztálin-orgonát Zirjanov helyettesítette.

Csodálatos 4-0-ás győzelemmel biztosította helyét az UEFA-kupa döntőben a szentpétervári Zenit. A Bayern München előbb féltérde esve rimánkodott könyörületért, majd arcát a sárba süllyesztve sírta el magát mint egy kisgyerek. Kahn Torführer rangjelzéseit eldobva iszkolt el a pályáról, csatlós bandája nyüszítve követte.

Urá! Urá! Urá!

Reszkessenek a skótok is, mert elsöpörjük őket.

Drága galambocskáim, ez a blog azért jött létre, hogy együtt szorítsunk Oroszország-Anyácskáért. Idegyűlünk, kattintunk és aranyozott ikonként csókolgatjuk a monitort minden bejegyzés megjelenésekor. Görög testvéreinktől átvesszük a stafétabotot, az ortodoxia újabb csodálatos győzelmével örvendeztetve meg Európát és Ázsiát, Kalinyingrádtól Kamcsatkáig.